Adóakadémia

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

Vámosi nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője kiemelte, hogy 2009-ben az szja-törvény kilencszer, az eva-törvény hatszor, az adózás rendjéről szóló törvény pedig tizenötször módosult különböző jogszabályokban. Előadásában először a már évközben elfogadott és hatályba is lépett módosításokat ismertette, külön kiemelve a családi pótlék adómenteségének megszűnését. 2009. szeptember 1-től a családi pótlék adóterhet nem viselő járandósággá vált. A szeptemberi bevezetéssel – a visszamenőleges hatály miatt – az előadó szerint alkotmányos aggályok is felmerülnek. A jogszabálymódosítást több indítványozó is megtámadta az Alkotmánybíróság előtt, döntés azonban csak jövőre várható. Az előadó részletesen ismertette a 2010. január 1-től hatályos változásokat, ezek közül emelünk ki néhányat:

Szuperbruttósítás, adókulcsváltozás

A szuperbruttósítás annyiban hoz változást, hogy az szja alapja a 27 százalékos járulékalappal növelt összeg lesz, azaz 100 egység bruttó bér helyett 127 egység lesz az szja-alap. Alkalmazni kell az átalányadózóknál is, azonban az adóterhet nem viselő járandóságokat nem kell eltéríteni. Az előadó hangsúlyozta, hogy a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás helyett jövőre 27 százalékkal kell majd számolni.

5 millió forint jövedelemig 17 százalék, e fölött pedig 36 százalék lesz jövőre az szja-teher, a sáveltolás és az adókulcsváltozás azonban – pont a szuperbruttósítás miatt – nem mindenkinél fog adócsökkenést eredményezni.

Adólelőleg-számítás, adójóváírás

Megváltozik az adóelőleg-számítás rendszere, az adóelőleg alapja a jövedelem 1,27-szerese lesz. Jövőre nem lesz formalizált az adóelőleg-nyilatkozat, azonban érdemes lesz az adóhatóság által javasolt formát használni.

Az adójóváírás a szuperbruttó bér 17 %-a lesz, jogosultsági hónaponként azonban maximum 15.100 forint, így az éves jogosultsági határ a szuperbruttó bért figyelembe véve 3.188.000 forint lesz.

Adókedvezmények, cafetéria

Jelentősen megnyirbálták az adókedvezményeket, így jövőre megszűnik a tandíj és az alapítványi befizetés kedvezménye, a biztosítási, az alkalmi foglalkoztatás kedvezménye, valamint a magánnyugdíjpénztári kiegészítő tagdíj kedvezménye. Továbbra is megmarad a családi és az őstermelői kedvezmény, a nyugdíj-előtakarékossági, valamint az önkéntes pénztári befizetés kedvezménye.

Az adómentes munkáltatói juttatások rendszere kedvezményesen adózó juttatásokra és adózó juttatásokra módosul. Kedvezményes, 25 százalékos szja-kulccsal adóznak, valamint tb-járulékot és egészségügyi hozzájárulást sem kell fizetni az alábbi juttatásuk után:

• az üdülési csekk (továbbra is a minimálbér összegéig)
• a meleg étkezési utalvány 18.000 forintig
• az iskolai rendszerű képzés átvállalt költsége a minimálbér 2,5-szereséig
• az iskolakezdési támogatás a minimálbér 30%-áig
• a helyi utazási bérlet
• az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés a minimálbér 50%-áig
• az önkéntes egészségpénztári, önsegélyező pénztári befizetés a minimálbér 30%-áig.

Adóköteles természetbeni juttatás lesz jövőre (54% szja és 27% tb-teher) a hideg étkezési utalvány és a csekély értékű ajándék.

Egyéni vállalkozók

Megszűnik ugyan a különadó, a vállalkozói személyi jövedelemadó azonban 19 százalékra emelkedik és ebből jövőre már nem vonható le a helyi iparűzési adó. Az előadó felhívta a figyelmet, hogy a nyereséges vállalkozások csak akkor juthatnak osztalékhoz, ha az adott adóévben legalább a tevékenységre jellemző kereset alapulvételével fizettek személyi jövedelemadót. Amennyiben nem a főtevékenység szerinti piaci viszonyoknak megfelelő jövedelem után fizettek járulékot, azt utólag ki kell egészíteniük „személyes közreműködés díjkiegészítése” címén.

Egyéb változások

Az előadó által ismertetett sok egyéb módosítás közül kettőt emelünk ki: a tartós befektetéseket kedvezményezik azzal, hogy a legalább 5 évre lekötött értékpapír vagy pénzmegtakarítás után nem kell kamatadót fizetni. Az ellenőrzött külföldi társaság (offshore) magánszemély tagjánál keletkező egyéb jövedelem (pl. kamat, jogdíj, szolgáltatási díj) után 30 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni jövőre. Az idén azonban még adóamnesztia – azaz 10 százalékos adókulcs – vonatkozik az ilyen jövedelmekre.

TÁRSASÁGI ADÓ

Csathné Solymár Katalin, a Pénzügyminisztérium vezető főtanácsosa a társasági adóról szóló törvény változásait ismertetve hangsúlyozta, hogy a szabályozás nemcsak a 2010-es, hanem a 2009-es adóévre vonatkozóan is változik, és külön kiemelte azokat a módosításokat, amikre már a 2009-es adóévről szóló bevallásban tekintettel kell lenni, illetve már 2009-ben alkalmazni kell.

Új adóalanyok

2010 január 1-től három új adóalanya lesz a társasági adónak: az egyéni cég, az ingatlannal rendelkező külföldi társaság tagja, valamint a külföldi szervezet.

Az egyéni cég akkor válik a társasági adó alanyává, ha a 2010-től hatályos új szabályok szerint az egyéni vállalkozó egyéni cégként folytatja tovább a tevékenységét. Az egyéni cég emellett a számviteli törvény hatálya alá fog tartózni és kettős könyvvitelt kell vezetnie.

Az előadó hangsúlyozta, hogy azok a kedvezmények, amelyek az egyéni vállalkozót eddig megillették a vállalkozói jövedelemadó fizetésénél, átvihetők a társasági adó rendszerébe is. Ilyen többek között a létszámbővítési kedvezmény, a kisvállalkozói kedvezmény, a beruházási hitel kedvezménye.

A külföldi szervezet 2010-től akkor válik a magyar társasági adó alanyává, ha olyan államban van illetősége, amellyel Magyarországnak nincs kettős adóztatást elkerülő egyezménye (tipikusan az offshore cégek), és kamatot, jogdíjat, vagy szolgáltatás ellenértéket fizet neki magyar adóalany. Ilyen szolgáltatás lehet például az üzletvezetés, ügyvitel, reklám, piackutatás, vagy ügynöki szolgáltatás. Ebben az esetben a kifizetett díj alapulvételével 30 százalékos társasági adót kell fizetnie a kifizetőnek, kifizetést követő hónap 12. napjáig.

Az ingatlannal rendelkező társaság külföldi tagja akkor válik a magyar társasági adó alanyává, ha a székhelye nem olyan államban van, amellyel Magyarországnak van kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, és nem tőzsdén jegyzett. Amennyiben a belföldi ingatlanérték eléri az összes eszközérték 75 százalékát és ezt az ingatlant a társaság eladja, a befolyt jövedelem után az árfolyamnyereségből a külföldi tagra eső jövedelemrész után 19%-os társasági adót kell fizetni. A 75%-os ingatlanérték meghatározásánál a kapcsolt vállalkozásokat is figyelembe kell venni.

Adóalap-csökkentő és -növelő tételek

Jövőre több adóalap-csökkentő tétel megszűnik, többek között a környezetvédelmi céltartalék, a tőzsdei nyereség, a kapcsolt vállalkozások egymásnak fizetett kamatai, a vásárolt képzőművészeti alkotások, a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, a térítés nélkül kapott eszköz, az ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség. Jövőre a helyi iparűzési adóval sem lesz csökkenthető az adóalap. Az adóalap-csökkentő tételek közül változik a bejelentett részesedés és az értékvesztés elszámolása.

Az adóalapnövelő tételek közül megszűnik a kapcsolt vállalkozásnak fizetett kamat, a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, térítés nélkül adott eszköz, az átvállalt kötelezettség és a véglegesen átadott pénzeszköz. Kötelező adóalapnövelő tétel lesz viszont a reprezentáció, üzleti ajándék. kedvezően változik a veszteségelhatárolás szabálya – ezt már 2009-ben alkalmazni lehet !- , megszűnik az ezzel kapcsolatos engedélyeztetési kötelezettség, így korlátlanul továbbvihető.

2010. január 1-től 19% lesz a társasági adó, ezzel egyidejűleg megszűnik a különadó.

Kapcsolt vállalkozás, szokásos piaci ár

Az előadó felhívta figyelmet a kapcsolt vállalkozás fogalmának változására. Jövőre kapcsolt vállalkozásnak minősül a külföldi telephely is. A közeli hozzátartozók vállalkozásai pedig akkor is kapcsoltnak minősülnek, ha egymás cégében nincs kereszttulajdonlás. A szokásos piaci árat pedig már alapításkor is vizsgálni kell.

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS

Dr. Villányi Tiborné, az ONYF főosztályvezető-helyettese a 2009-ben elfogadott és a társadalombiztosítást érintő fontosabb törvények módosításait ismertette.

Fogalmak

Az előadó hangsúlyozta, hogy jövőre a szuperbruttósítás miatt módosul a járulékalapot képező jövedelemnél az a rész, amit az adóelőleg-számításnál figyelembe kell venni. A felszolgálási díjra és a borravalóra pedig jövőre már nem kell speciális szabályokat alkalmazni.

A járulék fogalma is módosul, ugyanis a munkaadói és munkavállalói járulék beépül a társadalombiztosítási járulékba, és új nevet kap: egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék.

A tevékenységre jellemző kereset is új fogalom, a főtevékenységre jellemző, piaci viszonyoknak megfelelő díjazást jelenti.

Járulékfizetés

Jövőre a foglalkoztató által fizetendő 27 százalékos társadalombiztosítási járulék az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékból, valamint a nyugdíjjárulékból tevődik össze. Az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék mértéke 3%, ebből 1,5% a természetbeni egészségbiztosítási járulék, 0,5% a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és 1% a munkaerőpiaci járulék. A nyugdíjjárulék mértéke pedig 24%.

A biztosított által fizetendő egyéni járulék szintén egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékból, valamint nyugdíjjárulékból áll. Az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék 7,5%, ami 4% természetbeni és 2% pénzbeli egészségbiztosítási járulékból, valamint 1,5% munkaerőpiaci járulékból áll. A nyugdíjjárulék a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben 9,5%, míg a magánnyugdíj pénztár tagjainak 1,5% nyugdíjjárulék és 8 % tagdíj.

A nyugdíjjárulék fizetési felső határ jövőre várhatóan 7.453.300 forint lesz.

A nem biztosítottak által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék jövőre 4950 forint lesz havonta.

Egyéni és társas vállalkozók járulékfizetése

A társas és egyéni vállalkozók járulékfizetési kötelezettségénél is felhívta a figyelmet az előadó a tevékenységre jellemző kereset fogalmára. Az a vállalkozás, ahol a jövedelem nem éri el ezt a – nehezen meghatározható - határt, továbbra is bejelentést tehet az Art. 31. § (2) bek. szerint, hogy a járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelme, de legalább a minimálbér alapján fizeti meg. Az evás vállalkozásra is alkalmazni kell a tevékenységre jellemző kereset szerinti járulékfizetés szabályait.

Egyéb változások

Az előadó külön felhívta figyelmet arra a lehetőségre, hogy azok a magánnyugdíjpénztári tagok, akik 2008. december 31-ig betöltötték az 52. életévüket, 2009. december 31-ig visszaléphetnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe.

Az Alkotmánybíróság döntése értelmében járuléktartozásra is lehet kérni méltányosságból mérséklést, illetve elengedést. Azt az időszakot, amelyre azonban az adóhatóság mérsékli vagy elengedi a tartozást, nem lehet majd figyelembe venni nyugdíjra jogosító szolgálati időként.

HELYI ADÓ, VAGYONADÓ, ILLETÉK

Dr. Kónya László PM főosztályvezető a helyi iparűzési adóról, a vagyonadóról és az illetékeket érintő változásokról tartott előadást. Az iparűzési adóban a hatáskör áttelepítésre, az illetékeknél pedig az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban való részesedésszerzésre helyezte a hangsúlyt.

Helyi iparűzési adóban kisebb korrekciókat fogadott el a parlament. Az adó alapja (nettó árbevétel) csökkenthető az alapkutatás, kísérleti fejlesztés, alkalmazott kutatás közvetlen költségével. A másik változás jelentősebb. Külföldön végzett tevékenység utáni iparűzési adóalap-rész mentességét szabályozza. A külföldi telephelyet is úgy kell tekinteni, mintha belföldi önkormányzathoz tartozna (ugyanaz a megosztási módszer alkalmazható), az erre jutó résszel csökkenthető az adóalap.

Adóztatás áttelepítése iparűzésnél

Az előadó beszélt a helyi iparűzési adóval kapcsolatos adóztatási feladatoknak az állami adóhatósághoz történő áttelepítéséről. Ennek keretében az önadózásra és az előlegfizetés új szabályaira hívta fel a figyelmet. Július 1-től június 30-ig terjedő időszak lesz az előlegfizetési időszak (naptári év szerint adózóknál), az előlegfizetés esedékessége azonban nem változik. Önadózással kell majd kiszámolni a fizetendő előleg összegét. Pontosan ismertette ennek átmeneti és a 2011-es évtől alkalmazandó szabályait. A hatáskör áttelepítés sajátosan történik. A 2009-es adóév végéig még az önkormányzati adóhatóság, a 2010-es évtől pedig már az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik.

Radikális illetékcsökkenés

Illetékekben 2010-től jelentős változások történnek. Radikális illetékcsökkenés következik be a visszterhes vagyonátruházási illetéknél. Az általános 10 százalékos adókulcs 4 százalékra, illetve 1 milliárdos illetékalap felett 2 százalékra csökken, a lakások 6 százalékos kulcsa pedig ugyancsak 4 százalékra csökken. A visszterhes vagyonátruházási illeték kapcsán a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező gazdasági társaságban történő részesedésszerzés (vagyoni betét) megszerzése illetékkötelessé válik. Nem a belföldi gazdasági társasághoz, hanem a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társasághoz kötődik az illetékfizetési kötelezettség mégpedig a 75 százalékos részesedésszerzés mértékének elérésekor. Azok a cégek tartoznak ebbe a körbe, amelyek közvetlenül, vagy közvetve, más cégen keresztül rendelkeznek ingatlan tulajdonnal. A közvetett ingatlantulajdon eseteit számos példával alátámasztva ismertette az előadó. Cégalapításnál nem jön szóba illetékkötelezettség, csak a későbbiekben a már működő társaság vagyoni betétjének a megszerzésénél. Az illeték alapja az ingatlan forgalmi értékének az a hányada, amilyen hányadot a vagyonszerző a társaságban birtokol. Nem csak a vagyonszerző részesedését kell figyelembe venni a 75 százalék tekintetében, hanem a közeli hozzátartozók részesedéseit is, illetve a többségi tulajdonában lévő részesedéseket és a kapcsolt vállalkozásokat is. Kiemelte, hogy az új előírásoknak nincs visszaható hatályuk, így a 2010 előtti szerzések mentesülnek az illetékfizetés alól.

Nagy értékű vagyontárgyak adója

A vagyonadó a nagy értékű vagyontárgyakra terjed ki (lakóingatlan, vízi, légi jármű, nagy teljesítményű személygépkocsi). A lakóingatlanok adója a lakásokat és az üdülőket terheli. Részletesen kitért az előadó a lakás és az üdülő törvény szerinti definíciójára, az adó alanyának a fogalmára, amely több hasonlóságot mutat az építményadóval. Két problémás téma merülhet fel álláspontja szerint a lakóingatlanok kapcsán, az adóalap és a mentesség témaköre. Az adóalap a forgalmi érték, amelyről az adóalanynak magának kell bevallást adnia, ehhez a számított érték és a becsült forgalmi érték meghatározása nyújt segítséget. Ez utóbbit egy kormányrendelet vezette be (tulajdonképpen egy érték-kalkulátorról van szó, amelyet a megadott adatok alapján az APEH ad meg). Fontos, hogy annak is bevallást kell adnia, akinél a számított érték meghaladja a mentességi határt, annak ellenére, hogy az adó alapja a forgalmi érték. Bevallani mindig a forgalmi értéket kell. Rengeteg kedvezmény, mentesség, adófelfüggesztés, adóalap-kedvezmény érvényesül, amelyekről részletesen beszélt az előadó, kiemelve a 30 millió forintos forgalmi értéket meg nem haladó, tényleges lakóhelyül szolgáló lakással kapcsolatos és a második, 15 millió forintos forgalmi értéket meg nem haladó lakással kapcsolatos mentességet. Ez utóbbi ellenben csak a magánszemélyekre terjed ki. A bevallási kötelezettség a személyi jövedelemadó, az eva és a társasági adó bevallásának az esedékességéhez kapcsolódik. Dr. Kónya László röviden ismertette a vízi-, légi jármű, nagy teljesítményű személygépkocsikkal kapcsolatos adókötelezettséget is.

UNIÓS ÁFAMÓDOSÍTÁSOK

Dr. Sike Olga APEH főosztályvezető-helyettes az áfa törvény januártól hatályos, uniós jogharmonizációs módosításait ismertette.

Tekintettel arra, hogy az uniós áfa irányelv 2008-ban megváltozott, szükség volt az áfa törvény módosítására. A változások több alapvető kérdéskört érintenek, ezeket részletesen, konkrét példákkal alátámasztva ismertette az előadó.

A teljesítési hely új szabályozása

Az első a szolgáltatások teljesítési helyét érintő változás. A főszabály az, ha a szolgáltatás igénybe vevője is áfaalany, a teljesítési hely az a hely, ahol az igénybe vevő adóalany letelepedési helye van (székhely, állandó telephely az áfa törvény szerint). Ha viszont a megrendelő nem adóalany, akkor a nyújtó adóalany székhelye, állandó telephelye a teljesítési hely. A főszabály alól azonban mind a két esetben vannak kivételek. Ezeket a kivételeket példákon keresztül részletesen ismertette az előadó.

Adófizetési kötelezettség, adminisztráció

A teljesítési hely tisztázása után kérdés, hogy ki az adófizetésre kötelezett. Az adófizetésre kötelezett főszabályként pedig az, aki a teljesítésre kötelezett. Ezen előírás alól is vannak természetesen kivételek. Változás lesz abban a kérdésben is, hogy mikor keletkezik a fizetési kötelezettség. Ezt követően a teljesítési hellyel kapcsolatos adminisztráció teljesítésről esett szó. A teljesített szolgáltatásokról összesített nyilatkozattételi kötelezettséget írnak elő a főszabály szerinti teljesítési hellyel kapcsolatos szabállyal összefüggésben (havi, negyedéves gyakorisággal), a kivételeket érintően viszont összesített nyilatkozatot nem kell tenni.

Külföldön letelepedett vállalkozó áfa-visszatérítésére vonatkozó szabályok is változnak. Ennek az a lényege, hogy minden adóalany a saját tagállamában kezdeményezi a visszatérítést elektronikus űrlapon.

TÖBB MINT HÁROMSZÁZ ART MÓDOSÍTÁS

Dr. Hadi László PM főosztályvezető az adózás rendjéről szóló törvény módosításairól beszélt. Több mint háromszáz ponton, illetve helyen változott az idei évben elfogadott módosításokkal a törvény. Ezek egy része csak januártól hatályos, más része még ebben az évben hatályba lépett. Az előadás a jövő évtől alkalmazandó újdonságokat ismertette részletesen.

2010 az átmenet éve lesz az iparűzési adónál

A helyi iparűzési adó megállapítása marad önkormányzati hatáskörben, az adóbeszedés azonban fokozatosan átkerül az állami adóhatósághoz. Kettő év múlva évül el az önkormányzatok adó megállapításhoz való joga 2010. január elsejétől számítva, így a következő év az átmenet éve lesz. Az első, márciusi előleget még a fizetési meghagyás szerint és az önkormányzatok számlájára kell teljesíteni. Bevallás is az önkormányzathoz küldendő, ebben azonban az előlegeket is be kell vallani. Először szeptember 15-én kell majd az APEH-nak fizetni. A méltányossági eljárások tekintetében a jövőben az önkormányzat véleménye, támogatása alapján dönthet az adóhatóság. Alkalmi iparűzési tevékenység folytatása esetén a jegyző szolgáltat adatot az APEH-nak, a bevallás és a befizetés ebben az esetben is az állami adóhatósághoz teljesítendő. A bevallási adatokat minden iparűzési adóra kötelezettnek önkormányzatonkénti bontásban kell feltüntetni.

Bejelentések, bevallások, adatszolgáltatások

Társasági adóban újabb adóalanyi kör bukkan fel, ezek az ingatlanos társaságok (eszközértékük 75 százalékban meghaladóan ingatlan) és ezek külföldi tagjai. Az ingatlanos társaságnak minősülő társaságok augusztus 31-éig bejelenti e minőségüket, illetve annak megszűnését. Ezt követően az APEH az adatokat felteszi az internetre. A külföldi tagoknak, ha elidegenítették a részesedésüket, akkor november 20-áig állapítják meg az adókötelezettségüket először 2011-ben.

A havi bevallás változásai kapcsán kiemelte az előadó, hogy a NYENYI lapokat a 2009-es évről utoljára 2010-ben kell benyújtani. Ennek érdekében a havi bevallás adattartalma tovább bővül. A START-kártyával rendelkező adózókkal kapcsolatos közterhek csökkentek, ennek okán is változik a bevallás, és átvezették a járulékok elnevezésével, fajtájával kapcsolatos módosításokat is. Dr. Hadi László beszélt a társadalombiztosítási nyugdíj rendszerébe történő visszalépés lehetőségéről.

Hatósági eljárások

A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárás a tanácsadó cégek szerint azért nem kedvelt, mert túl drága, így az idén év közben csökkentek ezek az eljárási díjak. Feltételes adó-megállapítási ügyekben is történt változás, október elsejét követően indult eljárásokban az alapdíj egymillió forint lett, a maximális díj pedig 7 millióról, 8 millióra emelkedett. A határozat kötőerejét illetően pozitív irányban módosult a szabályozás, az eredetileg lerótt díj fele mértékének megfizetése mellett a PM vagy megerősítő, vagy annuláló határozatot hoz a korábbi feltételes adómegállapítás érvényességéről. A másik változás a folyamatosan teljesítendő ügyletekhez kapcsolódik.

Jogkövetkezmények változásai

Minősített adózók (legalább 3 éve működő adózó, akinek a működésében az adóhatóság soha, semmilyen kivetnivalót nem talált és adózó maga sem kért fizetési könnyítést sem) kapcsán az első jövőbeni botlás esetén az adóbírság maximum 20 százalék lehet. Ezzel kívánják a minősített adózók adatbázisába való felkerülést szorgalmazni. Megemlítette az előadó a mulasztási bírság kiszabásával és az elektronikus tértivevénnyel kapcsolatos újdonságokat is. 2008. szeptember 30-át követően keletkezett tartozásokat külön meg kell az adóhatóságnak jelölnie, 2010. június 30-ig terjedően. Be nem jelentett foglalkoztatottakat alkalmazókat felteszik az APEH honlapjára.

Vagyonadóhoz kapcsolódó eljárási szabályok

A légi, vízi járművek, nagy teljesítményű gépjárművek és a lakóingatlanok kapcsán a 2009-es éves adóbevallásban kell elszámolni (bevallani, adó első részletét is ekkor kell befizetni, a második részlet szeptemberben esedékes). Az ingatlanok forgalmi értékénél 10 százalékos eltérést lehetővé tesz a törvény, ha a számított értéket illetően a bevallási kötelezettséget az adóalany teljesítette. Ilyenkor jogkövetkezmény kiszabására nem kell számítani.