Sok a kockázatos kisvállalkozás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Folyamatosan nő a magyar cégek száma, de az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy már kevesebben remélik cég-, vagy vállalkozásalapítástól a megélhetést. Hosszú távon a gazdaság számára az lenne a jó, ha a stabilan működő, nagyobb árbevételt elérni tudó vállalkozások száma gyarapodna. Magyarországon a környező országokhoz képest is jóval kisebb arányban (5,2 %) vannak azok a cégek, amelyek min. 1 millió USD árbevételt tudnak elérni, így a cégek kockázatossága is nagy, mivel a legnagyobb részük nem éri el a stabil működéshez szükséges árbevételt – derül ki a Dun & Bradstreet Hungária Kft. Nemrégiben közzétett elemzéséből.

Egyre több új cég, kockázatos vállalkozások

A társas vállalkozások száma az elmúlt negyedévben tovább növekedett, és 2011 első negyedévének végén elérte az 561 ezret, ami 3 százalékkal több, mint az előző év első negyedévének azonos időszakában. A cégszám-növekedés üteme azonban lassult: 2007-ről 2008-ra 5,65%-kal nőtt a cégek száma, 2008-ról 2009-re 4,44 %-kal, míg 2009-ről 2010-re pedig már csak 4,04 százalékkal. Az első negyedéves tendenciákon az látszik, hogy az évek óta jellemző folyamatos cégszám-bővülés lassul, az új cégalapítások száma egyre kevésbé haladja meg az egyre több bedőlt és bezárt vállalkozás számát.

A társas vállalkozásokhoz hasonlóan az egyéni vállalkozók száma is nőtt az elmúlt egy évben, azonban kisebb mértékben, mint a társas vállalkozásoké. Jelenleg közel 400 ezer aktív, regisztrált egyéni vállalkozás van Magyarországon, ami 1,7 %-os bővülés a 12 hónappal ezelőtti adathoz képest.

A Magyarországon sajátosan magas cégszám, a kisvállalkozások országává teszi hazánkat. A környező országokat is figyelembe véve csak Romániában alacsonyabb az 1 millió dollár (megközelítőleg 200 millió Ft) feletti árbevételű cégek aránya, pedig a gazdaság stabilizálódásának egyik útja az lenne, ha minél több cég érne el magasabb árbevételt, és tartósan is stabilan tudna működni. A jelenlegi folyamatosan növekvő cégszám és szaporodó cégbedőlések nem ezt a tendenciát erősítik, azonban a cégszám-növekedés csökkenő üteme bizakodásra adhat okot.

Amennyiben a működő cégek száma helyett az újonnan alakuló cégeket vizsgáljuk, akkor az idén már több olyan iparágat találunk, ahol 2010 első negyedévéhez képeset kevesebb új cég alakul. Többek között az építőiparban is csökkent az új cégalapítások száma, ami a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység és a kiskereskedelem után a harmadik „legnépesebb” iparág ma hazánkban. Az új cégek számának első negyedéves csökkenése nem meglepő, mivel az építőiparban a legnagyobb (5,68 %) a cégek bedőlési aránya, így a válság hatására egyre kevesebben remélnek hasznot az elmúlt időszakban belassult, és ezzel együtt racionalizálódó cégszerkezetű építőiparból.

A magyar cégszerkezet fővárosközpontú, nem meglepő módon Budapesten és Pest megyében tevékenykedik a cégek közel 55 százaléka. A területenkénti megoszlásból azt láthatjuk, hogy általában a legnagyobb városok vonzáskörzetében csoportosul a cégek nagy része. Kiugró érték Nógrád megye, ahol a cégek kevesebb, mint 1 százaléka működik.

Javuló fizetési fegyelem

Az átlagos fizetési határidő az elmúlt 3 hónapban 27 nap volt, míg 2010 azonos időszakában még közel 31 nap volt, derül ki a D&B partnerségen és ingyenes csatlakozáson alapuló DunTrade®, fizetési tapasztalat programjának adataiból. 2011 első negyedévében a számlák 60 százalékát határidőben kifizették a cégek, míg egy évvel korábban csupán a kiállított számlák 53 százaléka került határidőben kiegyenlítésre. Tény, hogy egyre több cég úgy próbálta az elmúlt időszakban elkerülni a cash flow problémákat és a nem vagy késve fizetésekből adódó veszteségeket, hogy szigorúbb feltételeket szabott. A fizetési határidők, késedelmek és extrém késések együttes javulása azonban azt mutatja, hogy a cégek fizetési fegyelme, ha lassan is, de javul.

Az átlagos számlafizetési késedelmeket vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy ez elmúlt három hónapban az ingatlanügyletek területén tevékenykedő cégek esetén szélsőségesen magas volt a fizetési késedelem. A magas – majdnem 53 napos – számlafizetési késedelem nem meglepő az ingatlanpiac helyzetéből kiindulva, de várhatóan a tavaszi időszakban már beindul az ingatlanpiac, így annak szereplői is jobban fognak fizetni, mint a téli holtszezonban. A közigazgatás is szerepel a nagy fizetési késedelmű tevékenységek között, ami a mostanában zajló nagyszámú önkormányzati csődök miatt szomorú, de érthető tény.

Még mindig sok a cégbedőlés

A cégek bedőlési, fizetésképtelenségi aránya az elmúlt egy évben jelentősen megnövekedett, a cégek 3,19 százaléka szűnt meg fizetésképtelenség miatt, míg egy évvel korábban csak 2,89 %-uk. 2011 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest, nemcsak a felszámolási eljárások és csődeljárások aránya ugrott meg, hanem a végelszámolások száma is jelentősen nőtt. Végelszámolás esetén ugyan a tulajdonos saját döntése, és nem a hitelezők külső kényszere, hogy nem folytatja tovább tevékenységét, de a végelszámolások első negyedéves 42 százalékos növekedése arra utal, hogy a tavalyinál jóval több cég döntött úgy, nem éri meg tevékenységégét folytatnia. A végelszámolások számának ilyen mértékű növekedése a 2010-es év első negyedévéhez képest azért is meglepő, mert a felszámolások száma az előző év első negyedévéhez képest idén csak 2,8 százalékkal nőtt.

A végelszámolások első negyedéves száma viszonyítva a negyedév végi összes cégszámhoz azt mutatja, hogy az építőiparban, a bányászat és kőfejtés területén, a fafeldolgozásban, a mezőgazdaságban és a szálláshely-szolgáltatás területén volt a legmagasabb a végelszámolások aránya. Bedőlési arány (felszámolások és csődeljárások cégszámára vetített aránya) tekintetében a fizetésképtelenségi eljárásokkal leginkább veszélyeztetett iparágak között is megtalálható az építőipar, a fafeldolgozás. Az tapasztalható a nehéz helyzetben lévő iparágak esetén, hogy sok cég még azelőtt megszünteti tevékenységét, mielőtt azt hitelezői kezdeményeznék. A kiugróan magas végelszámolási trend több felszámolást hozhat, amennyiben ugyanis a végelszámolást kezdeményező cég nem tudja hitelezői követeléseit kiegyenlíteni, az átalakul felszámolássá.

A D&B negyedévente közzéteszi a szektorok és megyék bedőlési arányait tartalmazó listáját a gazdaság szereplőinek tájékoztatása érdekében.

Forrás: D&B Hungary

---