Megsarcolják az ügyvezetőket

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vezető tisztségviselők társadalombiztosítási jogállására 2012-től új szabályok vonatkoznak. A módosításokból következően az az ügyvezető is társas vállalkozóként minősülhet biztosítottnak, aki a megbízatásáért semmilyen díjazásban nem részesül – főfoglalkozásúként viszont a minimum-járulékalap(ok) után neki is járulékot kell fizetnie. A Könyvelő 2012/4. számában megjelent összeállításból kiderül, milyen jogviszonyokban mennyit kell fizetni.

2011 végéig a társasági törvény előírásainak megfelelően választott jogviszonyuk szerint alakult az ügyvezetők társadalombiztosítási kötelezettsége. Az új előírások alapján megbízási jogviszonynál – meghatározott esetben – a vezető tisztségviselők társadalombiztosítási jogviszonyára a társas vállalkozókra érvényes előírások irányadók. A státusz- (jogviszony) változás a járulékalapot és az adóhatóság felé teljesítendő bejelentési kötelezettséget is befolyásolja. A megváltozott szabályok nem mindenkire vonatkoznak, mivel nem érintik a „külsős”, vagyis a társaságban (a korlátolt felelősségű társaságban) tagsággal nem rendelkező ügyvezetőket, illetve azokat a vezető tisztségviselőket sem, akik az üzletvezetés mellett személyes közreműködői tevékenységet is ellátnak.

Így 2012. január 1-jétől a gazdasági társaság megbízási jogviszonyban álló vezető tisztségviselő tagja is társas vállalkozónak minősül, kivéve, ha személyes közreműködési kötelezettsége is van a társaságban (aki nem tag, az nem lehet társasvállalkozóként biztosított, és az a tag sem, aki munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat). A minimum járulékfizetési kötelezettség így a társas vállalkozónak minősülő vezető tisztségviselő után fennáll.

Járulékfizetés

A társas vállalkozóként biztosítottá váló ügyvezető járulékait a járulékalapot képező jövedelme, vagyis az ügyvezetés díjazása után kell meg fizetni, a 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot azonban havonta legalább a minimálbér másfélszerese (2012-ben havi 139 500 forint), illetve – ha a vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel – a garantált bérminimum másfélszerese (2012-ben havi 162 ezer forint) után kell megfizet ni.

A 10 százalék nyugdíjjárulékot legalább a minimálbér (garantált bérminimum) után kell megfizetni. (Az ügyvezetői munkakörre nincs jogszabályban előírt képesítési követelmény, így a foglalkoztatónak kell meghatároznia, hogy a tevékenység legalább középfokú végzettséget/szakképzettséget igényel-e; ennek megítélésében a KSH FEOR-08 foglalkozásainak besorolásához kiadott módszertani útmutató ad segítséget.)

Szociális hozzájárulási adó

A társas vállalkozás (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, közös vállalat, egyesülés stb.) személyesen közre működő vagy – nem munkaviszonyban eljáró – ügyvezető tagja után a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót a tevékenység ellenértékeként juttatott jöve delem alapulvételével kell teljesíteni, de legalább a minimálbér 112,5 százaléka (2012-ben ez havi 104 625) után; ha a tag főtevékenysége legalább középfokú végzettséget/szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum 112,5 százaléka (havi 121 500 forint) után.

Nem kell figyelembe venni az adóalap-minimum számításánál azokat a napokat, amelyre az ügyvezető tag

• legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat /(egyidejűleg fennálló több munkaviszonynál az egyes munkaviszonyokban előírt munkaidő összeszámítandó), vagy
• más olyan kifizetővel is adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, amely a minimálbér, illetve garantált bérminimum 112,5 százaléka alapján meg fizeti utána az adót. [2011. évi CLVI. tör vény 455. § (2) bekezdés c) pont, 457. § (1) bekezdés és 458. § (5), (6) bekezdések]

Többes jogviszony

Ha az ügyvezető társas vállalkozó legalább heti 36 órás munkaviszonyban is áll, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali tagozaton tanul, társas vállalkozói járulékalapja a ténylegesen kapott – elszámolt –, járulékalapot képező jövedelem, a szociális hozzájárulási adó alapja az e tevékenységéből származó, az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jöve delem. Ha az adott hó napban nincs a társas vállalkozói jogviszonyával összefüggésben jövedelme, akkor járulékot és adót sem kell fizetnie.

Többes társas vállalkozó

Az egyidejűleg több gazdasági társaságban személyesen közreműködő vagy ügyvezető tag társas vállalkozónak elegendő csak az egyik társas vállalkozói jogviszonyában megfizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után,a többiben a ténylegesen elért jövedelem a járulék alapja. Ugyanez a szabály érvényes a szociális hozzájárulási adóra is.

A többes társas vállalkozónak egy évre előre el kell döntenie, melyik jogviszonyában fizeti meg a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után, s erről valamennyi társas vállalkozását a tárgyév január 31-éig írásban értesítenie kell. Ha év közben biztosítással járó újabb társas vállalkozói jogviszonyt létesít, az új vállalkozást is tájékoztatnia kell korábbi választásáról. Ha a vállalkozó többes társasági jogviszonya év közben jön létre,vagy a járulékfizetésre választott jogviszonya megszűnik, de több társas vállalkozói jogviszonya marad fenn, újra kell választania, és erről a többi társas vállalkozását – a jogviszony keletkezését, illetve megszűnését követő 15 napon belül – értesítenie kell. [1997.évi LXXX. törvény 31. §(5) bekezdés,195/1997 (XI. 5.) Kormányrendelet 7. §]

A cikk kitér az ügyvezetés és személyes közreműködés viszonyára, a munkaviszonyban foglalkoztatott ügyvezető járulékfizetési kötelezettségére és a nyugdyjas ügyvezető vállalkozókra is. Teljes terjedelemben a Könyvelő 2012/4. számában olvasható, az előfizetési lehetőségekről itt tájékozódhat.

---